Doris Lessing Az Ötödik Gyerek Pdf
Hát, kérem, ez nem Nobel-díjas szint. (De mit is jelent az a bizonyos Nobel-díjas szint…? Ne firtassuk most. ) Pedig érzem néhol a jó ötletet… Például a regény első felének lázas sietését, a rohanást, a karácsonyok és húsvétok – születések és megváltás-ígéretek gyors tempóját – a két konzervatív főhős semmit el nem veszíteni, sőt mindent, magát a paradicsomi boldogságot hirtelen és azonnal elérni vágyását. Különbözni és elszigetelődni a kegyetlen, erőszakos, önző külvilágtól – idillt teremteni. Néhol természetesnek, máshol erőltetettnek látszik ez az igyekezet. Ahogy a család – a társadalom is némi fenntartással, de azért a játékba belemenve támogatja azt. Aztán jön Ben, és minden megváltozik. A regényt lehet az anya-sérült gyerek-társadalom tengelyen is értelmezni, de nem csak. Ha ezt választjuk, a hatvanas-hetvenes években, de bizonyos közegben akár a mában is tabunak számító téma kerül előtérbe a vele járó etikai vonatkozásokkal. Hogyan viszonyuljunk a mássághoz, hogyan kezeli ezt a társadalom, hogyan a szülő (elsősorban az anya, hisz David, az apa szinte statisztaszerepet játszik a regényben)?
Kultúra alvásidőben: Doris Lessing: The Fifth Child - Az ötödik gyerek
Minden karácsonykor, húsvétkor, nyári szünetben Harriet és David háza tíz-húsz vendég otthonává válik, akik úgy járnak oda, mintha egy furcsa sziget lenne a hétköznapi életük tengerében. Mindenki szeret náluk lenni, de senki nem érti meg őket. Aztán Harriet ötödször is teherbe esik. Az ötödik terhesség azonban más, mint a többi. Az addig energikus, boldog Harriet szenved, a gyermek már születése előtt is kínozza anyját, már magzat korában is agresszív, az anya pedig nyugtatókkal tömi magát, hogy lecsillapítsa a benne lévő kis szörnyeteget. Mikor megszületik Ben, a család élete egy csapásra pokollá válik. Ben furcsa, más, mint a többiek, hiperaktív, agresszív, nyughatatlan gyerek. Harriet próbál gondoskodni róla, de kudarc kudarcot követ, a többi gyerek fél tőle, a rokonok irtóznak Bentől, szép lassan elmaradnak a család házától. Az addigi boldogság, a nehezen megteremtett saját kis világ áldozatul esik egy kezelhetetlen gyereknek. Az anya életét egy idő után csak a Benről való gondoskodás tölti ki, négy másik gyermekét elhanyagolja, nem foglalkozik velük, férjéről mintha elfeledkezne, csak Ben tölti ki a napjait.
- Doris lessing az ötödik gyerek pdf 1
- Az ötödik gyerek · Doris Lessing · Könyv · Moly
- Szulejmán 1 évad 13 rész
- Íme a trükk: így veheted meg a nyugdíjadhoz hiányzó éveket :: baznyesz-miskolc.hu
- Doris lessing az ötödik gyerek pdf video
- Jane austen büszkeség és balítélet pdf download
- Doris lessing az ötödik gyerek pdf full
- Bontott laminált parketta ingyen elvihető magyar
- Mozi-HD! Tenet Teljes Film Magyarul Videa Letoltes – Xtra Flix Mozi
Senki sem úgy viszonyul hozzá, mint egy sérült gyerekhez (l. ellenpéldaként a nehezen, de végül befogadott Amyt). Honnan, hogyan bukkan fel egy ilyen jelenség a látszólag boldog, harmonikus környezetben? Tényleg boldog és harmonikus ez a környezet, amelyet a konzervatív középosztály boldogságvágya, magabiztossága, mohósága hozott létre? Minél gyorsabban, senkire és semmire való tekintet nélkül megteremteni a magunk boldogságát – felelőtlenül többet vállalni és többet akarni, mint amennyit megbírunk. Megalkudni, elfogadni mindenki más segítségét, támogatását – bankként haználni a gazdagot, cselédként kihasználni a szegényt, magunk mellé állítani a vonakodó, de behódoló értelmiséget. Ünnepekkor (mások által fizetett) összcsaládi ünnepélyt rendezni – lakomát, mulatságot, a boldog harmónia látszatát. Hogy végül ezt a hübriszt a sors torolja meg, vagy netán a természet tévedése az egész, nem tudom. Tény, hogy ebben a miliőben születik meg, váratlanul, a mélyből tör felszínre a negatív, pusztító, romboló őserő, ez pedig kihozza az emberekből az elítélést, kritikát, ellenszenvet az ellen is, aki életet adott neki… Önhibáján kívül vagy sem… Lehet rajta gondolkodni.
Szigorú leszek. Elismerem ugyan, hogy a témaválasztás remek, az ebből adódó lehetséges társadalomábrázolás is sokat ígérne, de a megvalósítás enyhén szólva hagy némi kívánnivalót maga után… Sehogy sem tudtam megbarátkozni a szöveggel. Értem én, hogy szűkszavúság, szikárság, de ez nem menti a néhol (kis)iskolás fogalmazáshoz hasonló túlzottan takarékos és picit "egyszerű" stílust. Meg a szájbarágósságot – a figyelmeztetést – ne feledd, a mohó és önző hatvanas évek ben vagyunk, figyelj a kontextusra, a korszellemre – a barbár nyolcvanas évek re. És még nem beszéltem arról, hogy bizony vannak itt következetlenségek is és eléggé átlátszó, az értelmezési lehetőségekre való zavaró utalások. A karakterek is sematikusan felvázolt papírfigurák, cérnaszálon rángatott bábuk. Külső leírásuk lektűrízét szeretném szatíraként értelmezni, de sajnos ritkán sikerül. Harriet kivételével nincs igazán élő figura, bár őt sem érzem eléggé erősen körvonalazott szereplőnek. Hogy mégis hús-vérebb, mint a többiek, azt annak köszönheti, hogy elsősorban az ő nézőpontját választotta magának az elbeszélő, meg hát a téma feminista megközelítése is őt emeli ki.
Document
Ezek után meggondolom, hogy olvassak-e még valamit az írótól. Ha fogok is, az nem egyhamar lesz.
Nekem pedig épp ez a bajom vele. Megértem persze, hogy az író egy általános érvényű, fontos témáról akart szólni, s ezért írta meg ezt a könyvet ilyen tömören és tárgyilagosan, de ezzel számomra élvezhetetlenné is tette a művét. Egy regénytől azt várom, hogy legyen regényszerű, ne pedig olyan, mintha egy orvosi tanulmányt olvasnék, de ezt itt nem kaptam meg: a történet a puszta események leírására szorítkozik, a karakterek meg olyanok, mintha nem is lennének: három nappal a könyv olvasása után alig tudom felidézni a szereplők nevét, és már olvasás közben is gondom volt azzal, hogy a sok Sarah, John, Angela, Dorothy, James meg Amy között eligazodjak, mert egyiküknek sem volt személyisége, így az összes karakter csak egy név maradt számomra. Furcsának tartottam még, hogy a fenenagy tárgyilagosság mellett Lessingnek mégis sikerült szájbarágósnak lennie és sugallnia, hogy mit kellene gondolnom. Nem tetszett például, amikor felkiáltójelekkel tarkítva olyanokat írt, hogy naná, hogy Harriet nem szedett fogamzásgátlót vagy hogy a szexualitáshoz fűződő régimódi viszonyuk miatt volt Harriet és David csodabogár.
Jönnek is a gyerekek szépen sorban, kissé túl gyorsan is, és a házaspár már épp szeretne egy kis szünetet tartani, amikor Harriet terhes lesz az ötödik gyerekével, Bennel. Az ötödik terhesség azonban minden eddiginél nehezebbnek bizonyul, és Ben már magzat korában is megkeseríti az anyja és közvetve az egész család életét. A gyerek megszületése után a nehézségek csak fokozódnak, Ben agresszivitása és hiperaktivitása az egész családra kihat, és az évek során előbb a népes rokonság pártol el az addig mintacsaládként kezelt Lovatt-famíliától, majd a saját gyerekeik is inkább bentlakásos iskolába vagy a rokonokhoz költöznek, és végül a házaspár ott marad egyedül a megkeseredett kapcsolatukkal és egy hatalmas házzal, amelyet már rég nem népesít be a boldog családi összejövetelek zsivaja. Nagyjából ennyi tehát a történet, s ebből szerintem lehetett volna egy hosszabb, részletekbe menőbb regényt is írni. Ám Doris Lessing nem ezt tette. Ez a könyv mindössze 160 oldalas, s ennek megfelelően nagyon szikár, tárgyilagos és lényegre törő.
Doris Lessing (született Doris May Tayler) ( Kermánsáh, Perzsia (ma Irán), 1919. [1] – London, 2013. [2]) Nobel-díjas brit író. Élete [ szerkesztés] Brit szülők gyermekeként született Perzsiában, a mai Iránban. Még gyermekként, 1925-ben szüleivel együtt az akkori Dél-Rhodesiába (ma Zimbabwe) költöztek. Gyermekkorát főként ezen a vidéken, egy brit kolónia tagjaként töltötte. Bár ő maga protestáns volt, egy római katolikus lányiskolába járt a mai Hararéban tizenöt éves koráig. Később elköltözött otthonról és dadaként dolgozott, eközben az őt alkalmazóktól kapott könyvekből képezte magát. Korai emlékei, a nélkülözések és a kemény munka későbbi műveiben is megjelennek. Kétszer házasodott meg, és mindkétszer rövid idő után elvált. Három gyermeke született. Első férje Charles Wisdom volt 1939–1943 között, második férje 1945–1949 között Gottfried Lessing. Az apartheidrendszer elleni tiltakozásai miatt kitiltották Zimbabwéből, ezért Londonba költözött a legfiatalabb fiával 1949-ben. Fiatalon a brit kommunista mozgalom tagja lett, ám az 1956-os magyarországi forradalom leverésének hatására eltávolodott az eszmétől.