Petőfi Sándor Egy Estém Otthon – Petőfi Sándor: Egy Estém Otthon | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Kézikönyvtár
- Petőfi Sándor: EGY ESTÉM OTTHON | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár
- Elemzése
- Petofi sandor egy estem otthon
- Elemzés
De ekkor száz kérdéssel Állott elő anyám; Felelnem kelle - hát az Irást abban hagyám. És vége-hossza nem lett Kérdezgetésinek; De nekem e kérdések Olyan jól estenek. Mert mindenik tükör volt, Ahonnan láthatám: Hogy a földön nekem van Legszeretőbb anyám! Dunavecse, 1844. április
Petőfi Sándor: EGY ESTÉM OTTHON | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár
- Olajág Otthonok - Senior Akadémia a törökbálinti Olajág Otthonban
- Koch Tibor: Kemenceépítő, kemencés, kemence készítő
- Obi 2 az 1 ben zománcfesték színskála
Elemzése
És vége-hossza nem lett Kérdezgetésinek; De nekem e kérdések Olyan jól estenek. Mert mindenik tükör volt, Ahonnan láthatám: Hogy a földön nekem van Legszeretőbb anyám! Dunavecse, 1844. április Írd meg a véleményed Petőfi Sándor EGY ESTÉM OTTHON című verséről!
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Petőfi Sándor 1844 EGY ESTÉM OTTHON Teljes szövegű keresés Borozgatánk apámmal; Ivott a jó öreg, S a kedvemért ez egyszer - Az isten áldja meg! Soká nem voltam otthon, Oly rég nem láta már, Úgy megvénült azóta - Hja, az idő lejár. Beszéltünk erről, arról, Amint nyelvünkre jött; Még a szinészetről is Sok más egyéb között. Szemében "mesterségem" Most is nagy szálka még; Előitéletét az Évek nem szünteték. "No csak hitvány egy élet Az a komédia! " Fülemnek ily dicsérést Kellett hallgatnia. "Tudom, sokat koplaltál, Mutatja is szined. Szeretném látni egyszer, Mint hánysz bukfenceket. " Én műértő beszédit Mosolygva hallgatám; De ő makacs fej! föl nem Világosíthatám. Továbbá elszavaltam Egy bordalom neki; S nagyon, nagyon örültem, Hogy megnevetteti. De ő nem tartja nagyra, Hogy költő fia van; Előtte minden ilyes Dolog haszontalan. Nem is lehet csodálni! Csak húsvágáshoz ért; Nem sok hajszála hullt ki A tudományokért. Utóbb, midőn a bornak Edénye kiürűlt, Én írogatni kezdtem, Ő meg nyugonni dűlt.
Petofi sandor egy estem otthon
�s v�ge-hossza nem lett K�rdezget�sinek; De nekem e k�rd�sek Olyan j�l estenek. Mert mindenik t�k�r volt, Ahonnan l�that�m: Hogy a f�ld�n nekem van Legszeret�bb any�m! Dunavecse, 1844. �prilis
Borozgat�nk ap�mmal; Ivott a j� �reg, S a kedvem�rt ez egyszer - Az isten �ldja meg! Sok� nem voltam otthon, Oly r�g nem l�ta m�r, �gy megv�n�lt az�ta - Hja, az id� lej�r. Besz�lt�nk err�l, arr�l, Amint nyelv�nkre j�tt; M�g a szin�szetr�l is Sok m�s egy�b k�z�tt. Szem�ben "mesters�gem" Most is nagy sz�lka m�g; El�it�let�t az �vek nem sz�ntet�k. "No csak hitv�ny egy �let Az a kom�dia! " F�lemnek ily dics�r�st Kellett hallgatnia. "Tudom, sokat koplalt�l, Mutatja is szined. Szeretn�m l�tni egyszer, Mint h�nysz bukfenceket. " �n m��rt� besz�dit Mosolygva hallgat�m; De � makacs fej! f�l nem Vil�gos�that�m. Tov�bb� elszavaltam Egy bordalom neki; S nagyon, nagyon �r�ltem, Hogy megnevetteti. De � nem tartja nagyra, Hogy k�lt� fia van; El�tte minden ilyes Dolog haszontalan. Nem is lehet csod�lni! Csak h�sv�g�shoz �rt; Nem sok hajsz�la hullt ki A tudom�nyok�rt. Ut�bb, mid�n a bornak Ed�nye ki�r�lt, �n �rogatni kezdtem, � meg nyugonni d�lt. De ekkor sz�z k�rd�ssel �llott el� any�m; Felelnem kelle - h�t az Ir�st abban hagy�m.
Elemzés
Hallgasd megPetőfi Sándor Egy estém otthon című költeményét. Milyen viszonya van Petőfinek az édesapjával? Hát édesanyjával? Miben különbözik ez a vers a többi…
Petőfi Sándor Borozgatánk apámmal; Ivott a jó öreg, S a kedvemért ez egyszer - Az isten áldja meg! Soká nem voltam otthon, Oly rég nem láta már, Úgy megvénült azóta - Hja, az idő lejár. Beszéltünk erről, arról, Amint nyelvünkre jött; Még a szinészetről is Sok más egyéb között. Szemében "mesterségem" Most is nagy szálka még; Előitéletét az Évek nem szünteték. "No csak hitvány egy élet Az a komédia! " Fülemnek ily dicsérést Kellett hallgatnia. "Tudom, sokat koplaltál, Mutatja is szined. Szeretném látni egyszer, Mint hánysz bukfenceket. " Én műértő beszédit Mosolygva hallgatám; De ő makacs fej! föl nem Világosíthatám. Továbbá elszavaltam Egy bordalom neki; S nagyon, nagyon örültem, Hogy megnevetteti. De ő nem tartja nagyra, Hogy költő-fia van; Előtte minden ilyes Dolog haszontalan. Nem is lehet csodálni! Csak húsvágáshoz ért; Nem sok hajszála hullt ki A tudományokért. Utóbb, midőn a bornak Edénye kiürűlt, Én írogatni kezdtem, Ő meg nyugonni dűlt. De ekkor száz kérdéssel Állott elő anyám; Felelnem kelle - hát az Irást abban hagyám.