Balassi Bálint Borivóknak Való Verselemzés
- Balassi Bálint: Borivóknak való (elemzés) – Jegyzetek
- Balassi Bálint verse: Borivóknak való
- Eduline.hu
- Balassi Bálint - Borivóknak való | doksi.net
- Balassi Bálint: Borivóknak való (elemzés) - verselemzes.hu
Mi a véleményed a Borivóknak való költeményről? Írd meg kommentbe! Balassi Bálint: Borivóknak való verselemzés A latin és a magyar cím más-más nézőpontot ad a költemény gondolatmenetéhez. Az In laudem verni temporis (A tavaszi idők dicséretére) elsősorban magára az évszakra és annak konvencióira hívja fel a figyelmet. (újraéledés, kinyílás, fejlődés, ifjúság, szépség, ébredés, felépülés, egymásra találás, világosság; a természet és az ember szoros kapcsolata). A Borivóknak való inkább kordokumentáció: a végvári életmódról, a vitézekről, a legfontosabb tárgyakról (fegyverek) és a lovakról ír. A címben a bor szó a Dionüszosz-kultuszra is utalhat, mely a reneszánsz kultúrában ugyanúgy újjáéled, mint az antikvitás egyéb motívumai. Balassi leghíresebb tavasz-éneke ez a mű és a vitézi énekek motívumait is tartalmazza. Pünkösd ünnepét idézi, mely a húsvét utáni 50. napot jelöli. Íme a anyaga Hallgassuk meg a verset Sinkovits Imre előadásában.
Balassi Bálint: Borivóknak való (elemzés) – Jegyzetek
- Vígjátékok 2019 teljes film magyarul
- Balassi Bálint Borivóknak Való Verselemzés
- Bleach 82 rész magyar szinkronnal indavideo
- Magyar érettségi tételek 2020 középszint
- Balassi Bálint: Borivóknak való (elemzés) - YouTube
- Szeszélyes szerelmem teljes film magyarul
- Vámpírnaplók 6 évad 3 rész
- Dr csont 3 évad 13 rész indavideo full
- Eduline.hu
- Fizika 7 Osztály Témazáró Feladatok Mozaik Megoldások
Balassi Bálint verse: Borivóknak való
Annakokáért én is, midőn nagy búsulásban volnék, hogy azban; azkiben minden reménségemet Isten után vetettem vala, megcsalatkozván, akarám ez komédiában nyerhetetlen jóm után valami búmot elvernem, vagy inkább valamennyire megenyhítenem; azért is penig, hogy megtetszenéjék, hogy nemcsak fegyverre jó szívvel, hanem egyébre is mindenre jó elmével szerette volna Isten az mi nemzetségünket. Galatea: Tudja az igaz Isten, hogy akkor sem gyűlöltelek én tégedet. Ha szinte valami idegennek mutattam is magamot hozzád, azt az emberek nyelvétől való féltemben is míveltem. Főképpen azért, hogy az tökéletességet s töredelmességet akartam benned keresni, s oztán, hogy kevés keserő után jobb űzőven esnék az szerelemnek édes gyümölcse. Ah, Sylvane, Sylvane, ki méltán viseled az neved, tudniillik az vadember nevet, mert nemcsak szódról s dolgaidról, hanem nevedről is megtetszik az te vad természetednek kegyetlen volta! Juliámra hogy találék, Örömemben így köszenék, Térdet-fejet néki hajték, Kin ő csak elmosolyodék.
Eduline.hu
A képletesen tűzre vetett versek az utókor képzeletét gyújtották fel. A sikertelen "reális" Balassi helyett a későbbi korok képzeletében ez a virtuális Balassi lett az igazi, akinek követéséből és utánzásából kinőtt az új magyar irodalom. Tanítványai és követői hősi halálára gyászvers-kötetet adtak ki, később pedig valóságos irodalmi kultusz tárgyává tették. Nemcsak a magyar költészet (s tágabb értelemben a magyar nyelv) emblématikus alakját tisztelték benne, hanem a műveltség, a kultúra, a civilizált élet európai mintájú megújulásának zálogát látták követésében. A tanítványoknak igazuk volt. Balassi Bálint, minél többet tudunk róla és műveiről, egyre inkább a határok, sőt, a határok fölöttiség költőjeként tűnik föl a hagyományban. A szó szoros értelmében határon született, a török-magyar határvidék északi, Lengyelországhoz közeli területén. Anyanyelve a magyar volt, de már kora gyermekkorában megtanulta a környéken beszélt lengyelt és szlovákot, s apja katonáitól talán a horvátot is. Vallásos érzéseinek őszintesége kétségbe nem vonható – ám élete során több felekezethez is közel került, nevelője lutheránus volt, szülei a kálvinizmushoz húztak, felnőttként a jezsuiták hatása alá került (ám a braunsbergi jezsuita kollégiumból Machiavelli-kötetet küld olvasásra költő barátjának, Rimay Jánosnak!
Balassi Bálint - Borivóknak való | doksi.net
Talán tudat alatt ellenálltam annak a feszültségnek, ami a nyugalmas életkép ellenére ott vibrál a szövegben: bár békeidő van, az emberiséget a versben csak a katonák képviselik, a lovak táplálása azért fontos, hogy inaik "új erővel" épüljenek az "űzéshez", és az a fegyver, amit a csiszárral tisztíttatnak, valahol csak "véres" lett. A negyedik-ötödik-hatodik versszak végvári képei lendületet adnak a szövegnek és a katonaélet örömeit mutatják be, mégis úgy érzem, kétféle szempontból kérdéses a korábban felvázolt egyensúly: utalások formájában megjelenik az erőszak (ez zavaró jelenlét), és a sok érzéki kép ellenére sincs megemlítve a szerelem, a női nem (ez pedig zavaró hiány). Még két aspektusa van a szövegnek, amitől akadozóbbá válik az imádság: az egyik a nótája, a másik a címe. "Az fejemet nincsen már" nótájára írta Balassi a verset, és van ugyan másik költemény is, ami ezt a dallamot követi (Morgai Kata nevére), maga a dallam nem maradt fenn. Az eredeti nóta szövegét sem találtam sehol, de a töredékes megjelölés is távol áll a versben ábrázolt vidámságtól.
Balassi Bálint: Borivóknak való (elemzés) - verselemzes.hu
Balassi Bálint portréja Az elemzés vázlata: Bevezetés A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan) A Borivóknak való keletkezésének történelmi háttere Költői eszközök a versben A vers időkezelése A Borivóknak való szerkezete, hangulata, műfaja A Borivóknak való stílusa, verselése A vers értelmezése Befejezés A vers elejétől végéig egy reneszánsz ihletésű tavasz-himnusz, Balassi leghíresebb tavasz-éneke, amely őszinte élmények hatására született és a vágánsköltészet hagyományait folytatja. Mintái között ott lehetnek a középkori természethimnuszok is. Balassi az évszakok közül a tavaszhoz vonzódott a legjobban, amit jól mutat a tavasz-motívum gyakorisága egész költészetében. Ám ez a vonzalom, mint látni fogjuk, egy olyan reneszánsz költő vonzalma, aki a végvári katonák életét élte. Nem meglepő tehát, hogy a vers a tavasz köszöntése mellett a vitézi versek motívumait is tartalmazza. Mégsem tekinthetjük katonaéneknek, hiszen a vitézi élet elemeit csak azért tartalmazza, mert megírásakor Balassi végvári katona volt.
A mű minden érzékterületet megcéloz (főleg a látást és a hallást), így az érzéki reneszánsz életöröm kifejeződése a legfontosabb összefüggése az embernek (a végvári vitéznek) a természettel való harmonikus kapcsolata. A költemény minden sora látványt tár elénk, a virágzások, a jó szagú mező a szaglás érzékterületét célozzák meg képzelőerőnk segítségével felidézhetjük a lovak vágtatását és a vigadást. A világ, amit Balassi megrajzolt az a reneszánsz emberélet örömének lenyomata. A műben túlsúlyban vannak a pozitív jelzők és cselekvések; pl. : áldott, szép, gyönyörű…A gondolatmenetben ugyanúgy panteizmus rejlik, mint az In landem konfidiorim-ban. (A végek dicséretére). (Panteizmus: Isten szétossza magát a természetben. ) A költői megoldások a jelzőhasználatban, az igék megválogatásában, az időszak metaforizálásában, magszemélyesítésében tetten érhetőek. Az alap metafora "képlete": a lírai "én" és a lírai "te" örömteli kapcsolata, melyben a "te" nem más, mint a pünkösdi időszak, a tavasz.